A rozsda a fémek felületén oxidáció által keletkezett réteg. Rozsda alatt általában a vasrozsdát értjük, amely a vas felületén víz és oxigén hatására képződő hidratált vas- oxidok és vas-hidroxidok keveréke. A vasrozsda képződését nem csak vastárgyakon figyelhetjük meg, hanem vastartalmú ásványok (ércek), kőzetek felületén és vasvegyületeket tartalmazó vizekben is. A rozsdásodást a nedvességen kívül a levegő szén-dioxid-tartalma, valamint a savak és a sók is elősegítik.

A réz- és bronztárgyak rozsdásodását patinának (rézrozsda) nevezzük.

A rozsdásodást megelőzni többféleképpen lehet. Az egyik módszer a fémek galvanizálása, bevonása (horganyzás vagy cinkbevonás, ónozás), zománcozás vagy festés.

A másik megoldás, hogy eleve olyan anyagot használunk, ami rozsdamentes és/vagy saválló.

Mi a különbség a rozsdamentes és saválló anyagok között?

Mivel hivatalosan nem létezik olyan besorolás, hogy rozsdamentes, vagy saválló anyag, ezért nagyon nehéz különbséget tenni. A köznyelv alakította ki, így a fémipar és különböző szakmák is használják a rozsdamentes, illetve a saválló kifejezést. Nagy általánosságban elterjedt, hogy a rozsdamentesnek nevezett anyagokat általában a kevésbé igénybe vett használatkor, a saválló kifejezést a nagyobb, hosszabb környezeti hatásnak kitett INOX anyagokra használjuk.

Az ipar számos területén preferálják a rozsdamentes acél használatát, mint például a gyógyszeriparban, vegyiparban, élelmiszeriparban és a gépgyártás területén. Széles körben használatos a tengerparti régiókban, illetve fúrótornyokon.

Hogyan válasszuk ki a megfelelő anyagot?

Az alábbi tényezők befolyásolják (a teljesség igénye nélkül):

• Milyen megmunkálásnak lesz kitéve a rozsdamentes, vagy saválló anyag? (vágás, hajlítás, hegesztés, szegecselés stb.)
• Mennyi ideig illetve milyen sűrűn lesz kitéve az adott anyag a környezeti hatásnak? (folyamatos, alkalmi, időszakos, stb.)
• Milyen környezeti hatásoknak lesz kitéve az inox anyag? (levegő páratartalma, lúg, sav, tisztítószerek, édes víz, sós víz)

Mindezek ismeretében nagy-nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy amennyiben a környezeti hatás megterhelő, akkor mindenképpen ellenállóbb anyagot kell választani, ami a 316, illetve 321 anyagminőséggel van jelölve.

A rozsdamentes és saválló anyagok jelölése

Ezeket az anyagokat többféleképpen szokták jelölni. Van, aki „KO” anyagnak hívja, van, aki AISI számot tud hozzá társítani és van, aki 1.43xx vagy 1.44xx-ként ismeri őket. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy mely anyagjelölések mit is jelentenek pontosan:

Magyarázat:

• AISI: Az American Iron and Steel Institute, azaz az Amerikai Vas- és Acélipari Intézet (AISI) az észak-amerikai acélgyártók szövetsége. Elődei szervezetei 1855-ig nyúlnak vissza, így az Egyesült Államok egyik legrégebbi kereskedelmi egyesülete. Az AISI jelenlegi formáját 1908-ban fogadta el Elbert H. Gary, az Egyesült Államok Steel Corporation elnöke.


• DIN and W-Nr: A DIN acél specifikációk a Német szabványok, amelyeket a "Deutsches Institut für Normung", a "Német Szabványügyi Intézet" fejlesztettek ki. Az intézet tagja az Európai Szabványügyi Bizottságnak (CEN) és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetnek (ISO).


• UNI: Az Olasz szabvány előírásainak ez a csoportja magában foglalja a szén- és ötvözött acélokat, a kazánok és más nyomástartó edények, lemezek és szalagok, nagy szilárdságú alacsony ötvözetű acélok, hőkezelhető acélok, meleg és hidegen hengerelt lemezek hidegalakításra ésrugóacélokra


• ANFOR: Association Française de Normalisation (Francia Standardizációs Szövetség) a Francia szabványosítási szervezet és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetének tagja.


• MSZ: A Magyar Szabvány rövidítése.

A HAFNER szelepek jelölése:

A típusszám végén található VES jelölés utal arra, hogy a szelep nem a normál alumíniumból készül.

A HAFNER rozsdamentes szelepek általános felépítése, alkatrészei:

• Karos kivitel | HV-HVR típus | 3/2-es mono- és bistabil, 5/2-es, 5/3-as kivitel

  
  • példa: HV 311 701 VES



• Pneumatikus vezérlésű | P típus | 3/2-es, 5/2-es, 5/3-as kivitel

  



• Elektromos vezérlésű | MH típus | 3/2-es, 5/2-es, 5/3-as kivitel

  



• NAMUR kivitel | MNH típus | 3/2-es, 5/2-es, és NAMUR FLEX kivitel

  

Munkahengerek rozsdamentes változatai

• Az R-sorozatú és az A-sorozatú körhengerek hengercsöve AISI 304 anyagból készül, illetve a dugattyúrúd AISI 303-as anyagból készül. A fedelek viszont eloxált alumíniumból készülnek.
  
• Teljesen rozsdamentes kivitelt is tudunk szállítani az R-sorozatú kivitelből. Amennyiben a dugattyúrúd érintkezik veszélyesebb anyaggal, úgy szükséges a teljesen rozsdamentes kivitel, ahol a dugattyúrúd anyaga AISI 316-os anyagminőségből készül. A fedelek és az anya pedig AISI 304-es anyagból készül.
  
• A H-sorozatú, ISO 15552-es profil hengereket standard kivitelben CK45-ös, keménykrómozott dugattyúrúddal gyártjuk. Kérésre a dugattyúrudat tudjuk rozsdamentes kivitelben, AISI 304 vagy AISI 316 anyagminőségből. A típusszám végébe beépülő „X” jelöli, ha teljesen rozsdamentes H-sorozatú hengerről beszélünk. Példa: HIFX 32/50
  
• Kompakt hengereink ø20…200-as átmérőben elérhetőek rozsdamentes kivitelben.
  • Hengercső anyagminőség:
    • ø20, ø25: AISI 304
    • ø32…100: AISI 316
    • ø125…200: AISI 304
  • Dugattyúrúd anyag:
    • ø20…100: AISI 316
    • ø125…200: AISI 304

  

Csatlakozók INOX kivitelben

Széles választékban elérhetőek rozsdamentes csatlakozók. Dugaszolható, hollanderes kivitelben. Közcsavar, szűkítő, bővítő.

900-as széria csatlakozói:

60000-es széria csatlakozói:

Csavarzatok, csatlakozó idomok: