Gyakorlati útmutató a típusszámok értelmezéséhez

Az előző fejezetekben már részletesen átnéztük, a pneumatikus útszelepek legfontosabb ismérveit.

Emlékeztetőül, összefoglalva...

Csoportosítottuk az útszelepeket az alábbiak szerint (3. fejezet):

  • szerkezet
    szerint (tolattyús, ülékes)
  • működtetés és vezérlési mód szerint
    (mechanikus-, vagy kézi működtetésű, illetve pneumatikus-, vagy elektromos vezérlésű)
  • helyzetstabilitás szerint
    (monostabil, bistabil, három- vagy többállású)
  • kapcsolási állapot szerint
    (alaphelyzetben nyitott vagy zárt - 2/2-es és 3/2 szelepek esetén, valamint középállásban zárt, nyitott vagy leszellőztetett - háromállású szelepek esetén)
  • csatlakozások és működési helyzet szerint
    (2/2-es, 3/2-es, 5/2-es, 5/3-as, stb.)


Részletesen megismertük az alábbi szelepek működési folyamatát (4. fejezet): Ezek ismerete rendkívül fontos, mert olyan alap szelepek, amelyeken keresztül megérthető az ülékes és a tolattyús szelepek működése.

  • 3/2-es, elektromos-, direkt vezérlésű, ülékes szelep
  • 5/2-es, elektromos-, elővezérelt vezérlésű, tolattyús szelep

Átnéztük a pneumatikus útszelepek ábrázolását (5. fejezet):

  • szimbólumokkal történő jelölését
  • szelepcsatlakozások sorszámozását
  • a szelep működtetésre és helyzetstabilitására vonatkozó szimbólumok jelölését

HAFNER szelepek típusszámainak az értelmezése

A HAFNER szelepek típusszámainak a felépítése rendkívül "beszédes". Az alábbiak ismeretében egyértelműen definiálhatók a szelep legfontosabb paraméterei.

Három alap helyi érték

M H
5 1 0
7 0 1
1
2
3
4

A típusszám-értelmezés során egy konkrét szelep típusszámát (MH 510 701) vesszük alapul, amelyet a szintaktika szerint három alap és egy opcionális helyi értékre tagolunk.

Három alap és egy opcionális (4.) helyi érték

M H
5 1 0
7 0 1
G
1
2
3
4

A három alap helyi értéken definiáljuk a szelepet és az opcionális helyi értéken pedig a szelep további kivitelére, változatára utalunk.

Ettől a szintaktikától vannak eltérések, azonban a standard tolattyús szelepek jelölésének a megismerése a cél.

Az egyes karakterek - amelyről a magyarázat szól - piros színnel vannak kiemelve.

1. helyi érték

A szelep típusát az 1-es helyi érték tartalmazza, amely a működtetésre, vezérlési módra utal, valamint további információt jelöl a szelep kiviteléről.

Szelep típusa

M H
5 1 0
7 0 1
1
2
3

A típusszám kezdőbetűje utal a szelep működtetésére, amely a legmeghatározóbb:

  • B = mechanikus, vagy kézi működtetésű
  • H = kézikaros működtetésű
  • P = pneumatikus vezérlésű
  • M = elektromos vezérlésű


Szelep típusa
további kivitelre utaló információk

M H
5 1 0
7 0 1
1
2
3

Az első karaktert követő jelölések további információt tartalmaznak a szelep kiviteléről.

FONTOS! A teljes típus-értelmezést mindig az első karakterrel együtt vizsgáljuk.

  • B = mechanikus, vagy kézi működtetésű
    • BV = nyomócsapos
    • BR = görgőkaros
    • BL = billenőgörgős
    • BA = nyomógombos kapcsolótáblába
    • BH = nyomógombos
  • H = kézikaros működtetésű
    • HV = rugó-visszatérítéses
    • HVR = reteszelt karral
    • HVRN = NAMUR kivitelű HVR szelep
  • P = pneumatikus vezérlésű
    • P = standard (nincs további karakter)
    • PN = NAMUR kivitel
  • M = elektromos vezérlésű
    • MH = kézi segédműködtetővel (csavarhúzóval elfordítható)
    • MD = kézi segédműködtetővel (nyomógombos)
    • MOH = alaphelyzetben nyitott MH szelep
    • MOD = alaphelyzetben nyitott MD szelep
    • MEH = segédlevegős működtetésű MH szelep
    • MEOH = segédlevegős működtetésű MOH szelep
    • MK = MA16 elővezérlővel szerelt MH szelep
    • MOK = MA16 elővezérlővel szerelt MOH szelep
    • MNH = NAMUR kivitelű MH szelep
    • MNOH = NAMUR kivitelű MOH szelep

A típusszámok a teljesség igénye nélkül - a legjellemzőbbek - lettek felsorolva.

2. helyi érték

A szelep csatlakozásaira és működési helyzetére, valamint a helyzetstabilitására és kapcsolási állapotára utal.

Csatlakozás és működési helyzet
M H
5 1 0
7 0 1
1
2
3

Meghatározza, hogy milyen utú szelepet jelöl:

  • 2 = 2-utú (2/2-es)
  • 3 = 3-utú (3/2-es vagy 3/3-as)
  • 5 = 5-utú (5/2-es vagy 5/3-as)


Helyzetstabilitás
M H
5 1 0
7 0 1
1
2
3

A szelep helyzetstabilitására utal:

  • 1 = monostabil
  • 2 = bistabil
  • 3 = három állású


Helyzetstabilitás
alaphelyzetbe-állítás módja

M H
5 1 0
7 0 1
1
2
3

Monostabil szelep esetén a jelölés utal a szelep alaphelyzetbe-állítás módjára is:

  • 10 = légrugó-visszatérítéses (nincs mechanikus rugó)
  • 11 = rugó-visszatérítéses (van mechanikus rugó)

Elektromos vezérlésű szelepek esetén a 11-es jelölés arra utal, hogy kombinált, rugó-, és légrugó visszatérítést alkalmazunk a szelepben.

Bistabil szelep esetén a 3. helyi érték 3. karaktere mindig nulla, mert a bistabil szelepnek két stabil helyzete van, nem értelmezhető az alaphelyzetbe állítás.



Helyzetstabilitás
háromállású szelep esetén
(pl. MH 531 701)

M H
5 3 1
7 0 1
1
2
3

Háromállású szelep esetén a jelölés utal a szelep kapcsolási állapotára is:

  • 31 = középállásban zárt
  • 32 = középállásban nyitott
  • 33 = középállásban leszellőztetett

3. helyi érték

A szelep névleges átmérőjére, az ennek megfelelő csatlakozásra, valamint a pneumatikus csatlakozás elhelyezkedésére utal.

Névleges átmérő

M H
5 1 0
7 0 1
1
2
3

A szelep névleges átmérőjére (DN), valamint a csatlakozás kivitelére, méretére utal:

  • 20 = DN 2 mm, csatlakozás: M5
  • 40 = DN 4 mm, csatlakozás: G1/8", D6 (push in)
  • 50 = DN 5 mm, csatlakozás: G1/8"
  • 70 = DN 7 mm, csatlakozás: G1/4"
  • 80 = DN 8 mm, csatlakozás: G1/4"
  • 10 = DN 10 mm, csatlakozás: G3/8"
  • 12 = DN 12 mm, csatlakozás: G1/2"
  • 18 = DN 18 mm, csatlakozás: G3/4"

A 3. helyi érték 2. karaktere a csatlakozás kivitelére utal, amely csak a DN 3 és DN 4 esetén érvényes; egyébként menetes csatlakozású a szelep:

  • 0 = menetes csatlakozás
  • 4 = D4, dugaszolható csatlakozóval szerelt (push in)
  • 6 = D6, dugaszolható csatlakozóval szerelt (push in)

A névleges átmérő alapján, a szelep átáramlására is kapunk információt:

  • 20 = DN 2 mm, átáramlás: 115 ... 125 l/min
  • 30 = DN 3 mm, átáramlás: 280 l/min
  • 40 = DN 4 mm, átáramlás: 450 l/min
  • 50 = DN 5 mm, átáramlás: 650 l/min
  • 70 = DN 7 mm, átáramlás: 1250 l/min
  • 80 = DN 8 mm, átáramlás: 1450 l/min
  • 10 = DN 10 mm, átáramlás: 2250 l/min
  • 12 = DN 12 mm, átáramlás: 3000 l/min
  • 18 = DN 18 mm, átáramlás: 6000 l/min

Gyakorlati okokból a katalógus a névleges átáramlást tartalmazza, l/min-ben (liter/perc) kifejezve.

Névleges átáramlás: p1=6 bar bemeneti nyomás esetén, a sűrített levegő átáramlási értéke (l/min), Δp=1 bar nyomáscsökkenés esetén.



Csatlakozások elhelyezkedése

M H
5 1 0
7 0 1
1
2
3

A szeleptesten lévő pneumatikus csatlakozások elhelyezkedésére utal:

  • 1 = standard elhelyezkedés, csatlakozók két oldalon
  • 2 = csatlakozók egy oldalon
  • 3 = alaplapos kivitel, a táplevegő-, és a kipufogó csatlakozások az alaplapon vannak
  • 4 = alaplapos kivitel, a táplevegő-, és a kipufogó-, valamint a vezérelt csatlakozások az alaplapon vannak

Standard elhelyezkedés (pl. MH 510 701)



Csatlakozók egy oldalon (pl. MH 510 502)



Az alaplapos standard és az alaplapos, csatlakozók egy oldalon kivitel esetén a csatlakozások elrendezése megegyezik a fenti két példával, azzal a különbséggel, hogy az alaplap és a szelep között O-gyűrűs tömítés van és nem menetes csatlakozás.

Tekintsük át a gyakorlatban...

Pár konkrét szeleptípuson keresztül értelmezzük a szelep jellemző paramétereit.

BV 311 201




1. helyi érték
típus: BV
  • mechanikus működtetésű
    (mert a típusszám első karaktere: B)
  • nyomócsapos
    (mert a típusszám második karaktere: V)
2. helyi érték
csatlakozás és működési helyzet: 3 (1. karakter)
helyzetstabilitás: 1 (2. karakter)
alaphelyzetbe-állítás módja: 1 (3. karakter)
  • 3/2-es szelep
    (mert a típusszám 3-utú szelepet jelöl és egyben monostabil is)
  • monostabil
    (mert a helyzetstabilitás: 1)
  • rugó-visszatérítéses
    (mert az alaphelyzetbe-állítás: 1)
3. helyi érték
névleges átmérő: 20 (1-2. karakter)
csatlakozás elhelyezkedése: 1 (3. karakter)
  • M5-ös menetes csatlakozású (mert a névleges átmérő: 2, amelyhez az M5-ös menetes csatlakozás tartozik)
  • a csatlakozások elhelyezkedése a szelep két oldalán (mert az elhelyezkedés: 1)
Összefoglalva
Az alábbiakat tudhatjuk meg a szelep típusszámából: (BV 311 201)
  • mechanikus működtetésű, nyomócsapos kivitelű szelep
  • 3/2-es, monostabil, rugó-visszaállítással
  • M5-ös menetes csatlakozású, amelyek elhelyezkedése a szelep két oldalán


HVR 520 701




1. helyi érték
típus: HVR
  • kézikaros működtetésű
    (mert a típusszám első karaktere: H)
  • retesztelt karral (bistabil)
    (mert a típusszám további karaktere: VR)
2. helyi érték
csatlakozás és működési helyzet: 5(1. karakter)
helyzetstabilitás: 20 (2-3. karakter)
  • 5/2-es szelep
    (mert a típusszám 5-utú szelepet jelöl és egyben bistabil is)
  • bistabil
    (mert a helyzetstabilitás: 2)
3. helyi érték
névleges átmérő: 70 (1-2. karakter)
csatlakozás elhelyezkedése: 1 (3. karakter)
  • G1/4"-os menetes csatlakozású
    (mert a névleges átmérő: 7, amelyhez a G1/4"-os menetes csatlakozás tartozik)
  • a csatlakozások elhelyezkedése a szelep két oldalán
    (mert az elhelyezkedés: 1)
Összefoglalva
Az alábbiakat tudhatjuk meg a szelep típusszámából: (HVR 520 701)
  • kézikaros működtetésű szelep
  • 5/2-es, bistabil
  • G1/4"-os menetes csatlakozású, amelyek elhelyezkedése a szelep két oldalán


MD 531 401 - 24 DC




1. helyi érték
típus: MD
  • elektromos vezérlésű
    (mert a típusszám első karaktere: M)
  • kézi segédműködtetővel (nyomógombos)
    (mert a típusszám második karaktere: D)
2. helyi érték
csatlakozás és működési helyzet: 5(1. karakter)
helyzetstabilitás: 31 (2-3. karakter)
  • 5/3-as szelep
    (mert a típusszám 5-utú szelepet jelöl és egyben háromállású is)
  • háromállású, középállásban zárt
    (mert a helyzetstabilitás: 31)
3. helyi érték
névleges átmérő: 40 (1-2. karakter)
csatlakozás elhelyezkedése: 1 (3. karakter)
  • G1/8"-os menetes csatlakozású
    (mert a névleges átmérő: 4, amelyhez a G1/8"-os menetes csatlakozás tartozik, és a 2. karakter nulla)
  • a csatlakozások elhelyezkedése a szelep két oldalán
    (mert az elhelyezkedés: 1)
4. helyi érték
(opcionális, nem minden szelep esetén van)
változat: 24 DC
  • 24V DC mágnestekerccsel szerelve
Összefoglalva
Az alábbiakat tudhatjuk meg a szelep típusszámából: (MD 531 401 - 24 DC)
  • elektromos vezérlésű szelep kézi segédműködtetéssel
  • 5/3-as, középállásban zárt
  • G1/8"-os menetes csatlakozású, amelyek elhelyezkedése a szelep két oldalán
  • 24V DC vezérlő feszültségű mágnestekerccsel szerelve


MNH 311 701




1. helyi érték
típus: MNH
  • elektromos vezérlésű
    (mert a típusszám első karaktere: M)
  • NAMUR kivitelű
    (mert a második karakter: N)
  • kézi segédműködtetővel (nyomógombos)
    (mert a típusszám további karaktere: H)

Ez a szelep tulajdonképpen az MH típusú szelep NAMUR kivitele, amely forgatóhengerek vezérléséhez alkalmazható.
(Erről a szeleptípusról, alkalmazásáról egy következő tanagyagban részletesen lesz szó.)

2. helyi érték
csatlakozás és működési helyzet: 3 (1. karakter)
helyzetstabilitás: 1 (2. karakter)
alaphelyzetbe-állítás módja: 1 (3. karakter)
  • 3/2-es szelep
    (mert a típusszám 3-utú szelepet jelöl és egyben monostabil is)
  • monostabil
    (mert a helyzetstabilitás: 1)
  • rugó-visszatérítéses
    (mert az alaphelyzetbe-állítás: 1)
3. helyi érték
névleges átmérő: 70 (1-2. karakter)
csatlakozás elhelyezkedése: 1 (3. karakter)
  • G1/4"-os menetes csatlakozású
    (mert a névleges átmérő: 7, amelyhez a G1/4"-os menetes csatlakozás tartozik, és a 2. karakter nulla)
  • A csatlakozások elhelyezkedése a NAMUR standardnak megfelelően a szelep két oldalán
    (mert az elhelyezkedés: 1)
Összefoglalva
Az alábbiakat tudhatjuk meg a szelep típusszámából: (MNH 311 701)
  • elektromos vezérlésű NAMUR szelep kézi segédműködtetéssel
  • 3/2-es, monostabil
  • G1/4"-os menetes csatlakozású, amelyek elhelyezkedése a szelep két oldalán

Láthatjuk, hogy a HAFNER szelepek típusszámainak a felépítése rendkívül "beszédes". Ennek ismeretében gyorsan és egyszerűen átlátható, hogy milyen szelepet jelöl az adott típusszám.


A következő fejezetekben a munkahengerekkel, mint végrehajtó elemekkel kezdünk foglalkozni...